A 2022-es Mikotoxin Programunk során szakembereink az aratást megelőzően 5-10 nappal, a helyszínen vesznek mintát a kukoricatáblákból és ezt követően kerülnek a kukoricacsövek a laboratóriumunkba toxin vizsgálatra, ahol megállapítjuk milyen mérgező anyagok vannak jelen partnerünk terményeiben.
Az SGS mikotoxin elemzése biztosíthatja termékei megfelelését az állatok és emberek egészségét védelmező szigorú nemzetközi szabályozásoknak.
Mik azok a mikotoxinok?
A mikotoxinok mérgező anyagcsere-termékek, amelyeket az élelmiszer- és táptermékeken megtalálható több gombafaj is előállít. Ezek gyakran nem látható, íztelen és magas hőmérsékleten, hosszú tárolási idő alatt is kémiailag stabil anyagok. A mikotoxinok közül néhány erősen mérgező, ezért számos káros egészségügyi hatást okozhatnak és komoly egészségügyi veszélyt jelentenek mind az emberek, mind az állatok számára. A mikotoxinok káros egészségügyi hatásai az akut mérgezéstől az olyan hosszú távú hatásokig terjedhetnek, mint például az immunhiány és a rák kialakulása.
A penészgombák szaporodásához a meleg és párás körülmények az ideálisak. A penészgomba kialakulhat betakarítás előtt vagy betakarítás után, illetve tárolás közben is. A tárolás körülményei viszonylag lassan változnak, így évről évre azonos nagyjából a várható problémák köre. Viszont A betakarítás előtti körülmények a szántóföldön minden évben eltérnek és így régiónként és évjáratonként jelentős eltérés lehetséges a fertőzöttségben. A mikotoxinok bekerülhetnek a szervezetünkbe közvetlenül fertőzött élelmiszer elfogyasztásával, vagy közvetve olyan állati termékekből, amelyek alapanyagául szolgáló állatokat szennyezett takarmánnyal etetnek.
A mikotoxinok gyakran előfordulnak a következőkben:
• Szárított gyümölcs
• Gyümölcs és gyümölcslevek
• Kávé
• Gabonafélék
• Gabonafélékből készült termékek
• Dió- és mogyorófélék
• Fűszerek
• Olajos magvak
• Olajok és keményítők
Jelenleg több, mint 400 mikotoxint ismerünk, melyek közülük kevesebb, mint 20 toxin olyan, amelyről tudjuk, hogy kiemelkedő humán- és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A leggyakoribb mikotoxinok, amelyek az emberi egészségre és az állatállományra aggodalomra adnak okot az aflatoxinok, az ochratoxin, a patulin, a fumonizinek, a zearalenon és a nivalenol/deoxinivalenol.
Világszerte számos mikotoxinra határoztak meg szabályozási határértékeket országos vagy nemzetközi szinten. Ezen határétékeket már a gabona kereskedelem során is figyelembe kell venni.
Miben tud az SGS segíteni?
Azt szokták mondani a mezőgazdászok és gabona kereskedők az olyan szezonra amikor a párás és meleg betakarítás előtti időjárás miatt a penészgombák jelentősen elszaporodtak a növényeken egy-egy régióban és így magas lesz bizonyos toxin tartalom az árukban, hogy „Az egy toxinos év volt!” Igazából minden évben jelen vannak a toxinok csak változó mennyiségben és változó összetételben. Az SGS abban tud hatékonyan segíteni, hogy a kockázatokat már a kereskedés előtt felmérhessék a gazdák és a kereskedők is és az egyedi döntéshozatalban már előre fel tudjanak készülni az esetleges szükséges többlet vizsgálatokra. A konkrét kukoricáról megkapott objektív paraméterek alapján az üzletkötés már sokkal zökkenőmentesebb lesz mindkét részről.
Az SGS, mint a világ vezető minőségellenőrző, ellenőrző, vizsgáló és tanúsító cége, veszélyelemzést és kockázatalapú megelőző ellenőrzéseket biztosít, amelyeket a Helyes Gyártási Gyakorlat (GMP) megkövetel. Mivel az egész világot lefedő hálózattal rendelkezünk, így képesek vagyunk átfogó képet mutatni, de ami még fontosabb országos, de akár kisebb régiós adatokkal is rendelkezünk. A mintavételezést még a betakarítás előtt a földekről származó kukoricával kezdjük, aztán amikor az áru a raktárakba kerül folytatjuk a vizsgálatokat. Így kapunk egy országos képet és amelyből a svájci anyavállalatunk állít össze egy az egész földet lefedő adatbázist.
Ha Ön is biztosítani szeretné, hogy termékei a biztonságos értékhatárok között legyenek azzal nem csak az élelmiszer-biztonsági szabályozásoknak való megfelelésről gondoskodik, hanem elkerüli a mikotoxin szennyeződések okozta lehetséges gazdasági veszteségeket is. Ezek magukban foglalhatják a termény- vagy élőállat-veszteségeket, csökkent állati termelékenységet, kompenzációs igényeket, és a szennyeződések hatásait a belföldi és a nemzetközi kereskedelemre.